| | |

Pszichológus vagy mentálhigiénés szakember?

mental health 2019924 1920
Kezdőoldal

Blog

Pszichológus vs mentálhigiénés

Biztos, hogy pszichológusra van szüksége?

10 pont, ami segít eligazodni:

Ha Ön:

  1. Képes szeretet adni és elfogadni.
  2. Biztonságban érzi magát, úgy érzi a helyén van a társadalomban és a világban.
  3. Megfelelő mértékben spontán, érzelmi válaszai megfelelő skálán mozognak (pl. harag, öröm, szomorúság).
  4. Megfelelő fokú realitásérzékkel rendelkezik.
  5. Gazdag a fantáziavilága, amely segíti a kreativitását.
  6. Olyan fokú önismerettel és önértékeléssel rendelkezik, mely képessé teszi arra, hogy feldolgozza a kudarcot, veszteséget, bántást. Képes megbánni és megbocsátani.
  7. Tud tanulni a tapasztalataiból.
  8. Képes teljesíteni a csoport igényeit, együtt azzal a választási szabadsággal, hogy ezt mikor és mennyiben teszi, figyelembe véve saját – mint csoporttag – felelősségét is.
  9. Szabadon képes az önkifejezésre, tisztában van azzal ez hogyan hat másokra, tekintettel van környezetére.
  10. Képes saját és mások testi szükségleteit kielégíteni.

akkor Ön elmondhatja magáról, hogy Lelkileg egészséges (lásd bővebben a linkre kattintva), így nincs szüksége se pszichológusra, se mentálhigiénés szakemberre.

Viszont ha a fenti 10 pontból bármelyik nem jellemző Önre, vagy úgy érzi hiányt szenved benne, érdemes mentálhigiénés szakemberhez fordulni, aki segít visszatérni a „Normális” (bővebben a linkre kattintva) állapotba, nem feltétlenül kell egyből pszichológushoz fordulni.

Mit tud nyújtani egy mentálhigiénés szakember?

/Olvassa el eddigi klienseim visszajelzéseit/

mentálhigiénés szakember -akár csak a pszichológus- nem lelki betegségek kezelésével foglalkozik, azonban ha ilyen betegségre utaló jeleket lát, képes arra -és egyben kötelessége is- klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez irányítsa ügyfelét. A mentálhigiéné nem terápia, de annak kiváló kiegészítője lehet. A mentálhigiénés szakember partnerként, segítőként viszonyul a klienshez, annak tudására, belső erőforrásaira alapoz, a találkozások sokkal inkább támogató, konzultatív, együttérző jellegűek, melyben az a fontos, hogy a kliens és segítője együtt találja meg az oldódáshoz vezető utat.

Hogyan zajlik egy mentálhigiénés ülés?

Menálhigiénés ülés
Segítő beszélgetés

A pszichológushoz hasonlóan: az erre a célra kialakított rendelőben a kliens találkozik a mentálhigiénés szakemberrel, általában heti rendszerességgel. A találkozások általában 50-60 percesek. Az első pár alkalom célja az ismeretszerzésen túl az is, hogy kölcsönös bizalom alakuljon ki a kliens és a segítő között, hogy kiderülhessen a kliens valódi motivációja. Szintén ekkor kerül sor az együttműködés kereteinek tisztázására is.  A pszichoterápiától abban is különbözik a mentálhigiénés ülés, hogy ebben a folyamatban a páciens = kliens, a (pszicho)terapeuta = segítő, terápiás kommunikáció = segítő beszélgetéssel. Itt nem tekintik betegnek, hanem valaki olyannak, aki valamiért elakadt a személyes fejlődésében, élethelyzetében. A segítő dolga, hogy a klienst átsegítse ezen krízisen és segítsen visszatalálni a saját erőforrásaihoz. A változás, ebben a mély, emberi, segítő kapcsolatban, folyamatban jön létre, a (szak)ember ezt végig kíséri, jelenléte, támogatása hosszú távon belsővé tud válni.

Tehát: pszichológusra, vagy mentálhigiénés szakemberre van szüksége?

Kérjen időpontot most itt: Kapcsolat

#csiziandras
Fotó: pixabay.com

Similar Posts

  • Hogy lesz a jószándékból bántalmazás?

    Nem csak a verés bántalmazás! Bántalmazott gyerekként: a saját bőrömön is tapasztaltam, hogy milyen sok év(tized) alatt tud csak gyógyulni mindaz, amit a szülők, a felnőttek (pl óvónők, tanítónők) -a saját traumájuk feldolgozása helyett- elkövettek…Úgy gondolom felelősek azért, amit és ahogy tettek függetlenül attól, hogy szándékos volt, vagy “jószándékból”…a trauma attól még trauma annak, aki…

  • Kommunikációs gátak és serkentők

    Bár a lentiek elsősorban a segítő szakmában dolgozóknak nyújtatnak támpontot, de úgy gondolom, hogy minden emberi kommunikációs helyzetben tudatosíthatók, használhatók a Normalitás-hoz és a Lelki egészség-hez írtakhoz hasonlóan segítenek eligazodni, megfigyelni magunkat. Mivel ezek a kommunikációs gátak és serkentők egyfajta lelki állapotot, hozzáállást is tükröznek, így ha valamelyik irányba elmozdulást tapasztalunk magunkon, érdemes segítséget kérni…

  • | |

    Nárcizmusról kicsit másként: A helikopter szülők

    Ha valaki „felnőtté vált” ugyan, de nem nőtt fel, vagyis nem találta meg a saját identitását -mert pl. ebben nem tudták/akarták támogatni a szülei- könnyen csúszik bele abba a hibába, hogy majd a saját maga által alapított családban találja meg azt. Hiszen az „elég erős identitás-képző” tényező, hogy XY felesége/férje vagyok illetve, hogy gyermekem anyja/apja….

  • Normalitás

    „Nooooormális?” –halljuk rendszeresen Besenyő Pista bácsitól, de gondolkodtunk-e már azon, hogy mi is az, hogy normális? Ki normális? Mi alapján határozhatjuk meg?Nos, ezt összegeztem a következő írásomban. Az orvostudomány elsősorban: az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét emeli ki. Társadalmi fejlődés oldaláról nézve: az a képesség, mellyel az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet…

  • Külső és belső háború

    Nem csak az ukrajnai háború kapcsán osztom meg ezt a gondolatmenetet, hanem mert ugyanennek a belső háborúnak a következménye: – a (bármilyen szempontból) kisebbség gyűlölete – a (bármilyen szempontból) másság gyűlölete – a (bármilyen szempontból) gyengébb bántalmazása Egyetértek Sri Chinmoy (indiai szülésű spirituális tanító, író, filozófus) lenti szavaival, de itt is hiányzik a “hogyan” kérdésre…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük